Oké, az első, amit nem túl lelkesen vettem tudomásul, hogy tényleg beköszöntött az ősz.

Ergo, itt van a korai sötétedés, az esti hideg, a zh-k. Na meg a forró csoki, a levélrugdosás (mert komoly, érett felnőtt vagyok, ugyebár). Mondjuk az elmúlt napokban egész szép idő volt, úgyhogy sok okom nem lehet a panaszra, bár az is tény, hogyha rajtam múlna, ez kb. így is maradna :D. De nem rajtam múlik.

Viszont októbernek ezen a hetével nem igazán tudtam kiegyezni.

 

Vannak azok a pillanatok az ember életében, amikor csak ül, és nem tudja eldönteni sírjon, vagy röhögjön. Mivel igazából egyiket sem teszi meg, a végére teljesen kifacsartnak érzi magát, aztán meg full üresnek. Na, nekem így indult a hetem. Aztán csak egyre "jobb és jobb" lett. O.o :D

Na nem baj, néha kell, hogy az embert beledöngöljék a földbe, mert különben elszállna a francba az ego-ja. 

De ilyenkor jó mondjuk az, ha van mit csinálni, mert nem hagyja, hogy egyfolytában rágja magát az ember. Főleg ha munka közben arra kell figyelnie, hogy lehetőleg ne csöpögtessen magára és másra mindenféle mérgező vegyszert. Ez nem teljesen jött össze, de mivel eddig nem haltam meg, egész reménykeltő a dolog :D. Aztán már csak reménykedni tudok, hogy lassan eljutok erre a szintre:

Ez mondjuk még nem az igazi, mert ilyenkor meg arra kell figyelnem, nehogy elküldjek mindenkit melegebb éghajlatra...ami azért bizonyos embereknél elég gáz lenne...főleg mivel még legalább egy félévig össze leszek zárva velük :D, szóval azt hiszem meg kell húznom magam :D.

Utána meg jön a csak azért is megpróbálom szint. Mert lehet, hogy közel sem vagyok zseni, meg nem pipettával a kezemben születtem, mint egyesek, de nagyon makacs tudok lenni, ha akarok. Aztán vagy elég lesz, vagy nem. De legalább elmondhatom, hogy mindent megtettem, a többi meg nem rajtam múlt. Addig meg meg kellene írni a cirka 34 oldal TDK-t...aham, sima ügy. Pláne ha lenne hozzá hangulatom meg kedvem :D.

Mindenesetre remélem, hogy a hónap hátralévő része jobb lesz...