Punnyadás felső fokon

Nos. Túléltem az utolsó évet a Bsc-én, és még idegösszeroppanást sem kaptam. Bár azt hiszem, igen sokan lélegeztek fel rajtam kívül, annak örömére, hogy túl vagyok a megpróbáltatásokon :D. Kicsit hisztis vagyok, ha túl sok stressz ér. A vizsgák, a szakdolgozat védés, az államvizsga...mind-mind kipipálva. Bár a nyelvvizsga probléma miatt sajnos jövőre nem tudok Msc-re menni, azt hiszem ez nem is olyan nagy baj. Túl sok és túl hosszú volt nekem ez az egy év. A kényszerű szünet talán arra is jó lesz, azon kívül, hogy valamit kezdjek az angollal, hogy magamhoz térjek, és összeszedjem magam, mielőtt nekiugrok az új egyetemi szenvedésnek. :D.
Az utóbbi másfél hetet alvás, evés, olvasás, punnyadás töltötte ki. De holnaptól elkezdem folytatni a mesekönyv írást, az angolul olvasás gyakorlását is. Na meg haladok a saját könyveimmel, ugyanis 20 db várja a polcomon, hogy elolvassam.

Egen, lehet hogy egy csöppet túlzásba estem...:D. De még így is van, amit szeretnék meg venni magamnak, és kb 50, amit könyvtárból, de egyelőre ezek csak tervek. Még nekem is megvannak a határaim, de tényleg :).
Nem tudom, ki hogy van vele, de azt kell mondanom, hogy meleg van. Mármint én szeretem a jó időt, mert télen nagy mértékben fázok. De azért az öngyulladást, mint olyat én sem preferálom. Szegény amcskámról ne is beszéljünk, szinte a falra tapad, hátha az hűti. :D.
Nah, ha lesznek új mesék, meg izgalmas dolgok akkor jövök. Addig aki dolgozik, vagy vizsgázik, azoknak a kitartás. Mindenki másnak pedig jó pihenést, nyaralást, meg amit akar. 

Az elmúlt hetek, plusz egy könyvhét :D

Nos, az elmúlt hetekben nem nagyon értem rá jelentkezni, netán verset vagy mesét vagy novellát írni, ugyanis marhára azzal voltam elfoglalva, hogy 2 hét alatt letudjak 6 vizsgát, egy javítót, és egy szakdoga védést. Ergó 1,5 napok alatt tanultam meg féléves anyagokat, hogy aztán szinte katatón állapotban elmenjek felelni belőle. :D Sikerültek! El sem tudtam volna képzelni, hogy képes vagyok rá, de nah. Azt mondjuk mindenki eltudja képzelni hogy a második hét péntekén hogy néztem ki :D. Valahogy így:

Nem enyhén voltam hisztis, és negatív hozzáállású. Most épp a csütörtöki államvizsga miatt stresszelek, de ha azt is letudom (és ha még szeretnek az égiek, egy kettest kapok), akkor utána végre pihenés. Nem fog ártani, ugyanis fizikai határaimat feszegetem már egy ideje, és kezdenek kimerülni a készleteim. Nagyon rám férne már egy jó alvás, egy nyugis kajálás és semmi stressz. De csütörtök estétől! :D
Ami azért jó volt, hogy
1. Barátaim jól toleráltak, és csak néhányszor akarták a fejem a falhoz kocogtatni, h ne nyávogjak már, mert úgyis sikerülni fog.
2. Barátomat se idegeltem még ki a nyavajgásommal :D. Igazi hős XD.
3. Életemben először feljutottam a budapesti Könyvhétre!
Na ezen utóbbi pontról kicsit bővebben.
Már vagy 3 hónapja elhatároztam, hogyha törik, ha szakad, de én erre feljutok. Nem érdekel, hogy államvizsga lesz, hogy halálos beteg leszek, maximum a pénz hiány tud visszafogni. Ezért neki kezdtem tettestársakat keresni, mert hát mégiscsak jobb, ha többen megyünk, mintha egyedül mennék. Az elején szokás szerint mindenki nagyon lelkes volt, aztán végül együtt 6-an mentünk, illetve ott fent csatlakozott hozzánk még egy leányzó. Nah meg lépten-nyomon molyokba botlottunk :).
Én már besózva ébredtem a nagy napon, és barátnőmmel kigyalogoltunk (némi vásárlás után) a vasúthoz. Ahol már várt minket az ő barátnője. Már csak páromra vártunk, illetve a vonatra, ahol az egyik legrégebbi barátnőm és az ő barátja foglalt nekünk helyet. Feljutottunk a vonatra, és elindult a beszélgetés. :) Aztán nekiálltunk a Vörösmarty térre. Nos, itt jól jött, hogy pasik is vannak velünk, mert nagyon magabiztosan irányítottak minket, hogy merre menjünk :D. Nem mintha mi nem tudtuk volna megoldani, mert ha kell eligazodok én is a térképen, de ez így kényelmesebb volt. Olyan fél egy-3/4 egy körül értünk a térre, és leesett az állam. Mennyi könyv! :D. Mindenki szétspriccelt a szélrózsa minden irányába, és neki álltunk költekezni. Mondjuk rendes voltam, és vettem másnak is könyvet, de még így is 8 könyvet hozta, haza magamnak, illetve van egy, amit páromtól kapok meg majd szülinapomra, ami mindjárt itt van :).
A végeredmény a következő lett:

 Nos, a fentiek közül a Fable könyvet és a Csata a labirintusban-t le kell vonni, mert azt másoknak vettem, illetve még egy könyvet hozzáadni, amit 500 Ft-ért nem lehetett otthagyni ugyebár :D.
Szép fogás, és durván olyan 14 000 Ft-ba kerültek összesen.
És ami még pluszban jött hozzájuk, a könyvjelzők. Imádom a könyvjelzőket, most már lassan azokat is legalább úgy gyűjtöm, mint a könyveket. (Ha már itt tartunk van egy adag, amit elraktam, de fogalmam sincs hova, azokat sürgősen elő kell keresni.)
Az itt szerzett könyvjelzők:D

Amiért megérte felmenni: Ennek mégiscsak van egy fajta hangulata. Az a sok bódé, a sok könyv, az ismerősök.
Mondjuk a kedvezményektől nem mindenütt ájultam el, sok helyen annyit adtak csak, mintha a neten rendelném meg. De még így is úgy érzem, megérte felmenni.

Miután nagyjából megvettünk mindent, amit akartunk, neki álltunk molyokat keresni, meg barátommal sétáltunk a Duna parton. Ingyen város nézéssel ért fel a dolog, egy csomó dolgot tudott, én meg csak pislogtam. :). Egyszer jó volna csak úgy turistáskodni a nyáron vele kettesben fent. Pl tök szívesen felmennék a Citadellához, meg a várba stb. Még a nagy könyvtárban sem voltam sosem, pedig...:D.
A nap végére eléggé elfáradt a csapat. Voltak, akinek ráadásul némi csalódást is jelentett a dolog, de ahogy kivettem, a többség jól érezte magát.
Én szeretnék jövőre is felmenni, ha tudok, és lehetőleg ismét ezzel a csapattal, vagy legalábbis azokkal, akiknek tetszett :). Mert mégiscsak jó hangulatú ez. És mert jó néha kimozdulni, elfeledkezni arról, hogy vizsgaidőszaka van az embernek, hogy tanulnia kell. Azokkal vagy, akiket kedvelsz, szeretsz, könyveket veszel...mi kell még?
Persze volt olyan, aki nem tudott jönni, rá is gondoltam, és hoztam neki könyvjelzőt, meg egy kedvenc sorozatának a plakátját. :) Hogy ne érezze magát kimaradtnak a dologból. Aztán ki tudja, lehet h jövőre már ő is tud jönni.