1. Munka, napi 10 órában, heti 5 napon (6 amikor ünnepnap hétköznapra esik és le kell dolgozni...ezt is valahogy kicsiként jobban élveztem). Mellesleg imádom, h mindenütt összevonások vannak, és helló létbizonytalanság, ami még nekem annyira nem gáz, bár nem is boldogság, ahogy az sem, ha elvennék a munkát, mert valahogy csak megoldanánk a dolgot, de mondjuk azoknak ahol 6 gyerek van kiessen az egyik szülő keresete?? És persze az olyan kis pontoknak, mint mi vagyunk, nem mondanak semmit, de a főnöknek a 4 hónap alatt, amióta ott dolgozom már 3 autó cseréje volt és egy sem Trabi :D.
3. Betegeskedés. Vagy fül fájás, vagy fogfájás, tegnap pl torokfájásom volt olyan, h ma itthon pihentem, de holnap megint munka, mert egyrészt örüljek h van, kettő nincs helyettesítőm, szóval szopacs. Mellesleg mézzel kezelgetem, nem tudom h ez milyen akácméz, mert sűrűbb és sötétebb, mint amihez hozzászoktam, de amúgy finom, de úgy marja a gyulladt torkot mint a sav. Viszont utána tényleg jobb. Vagy hat is valamit, vagy csak szétmarja a torkom, de lényeg, h utána nem fáj annyira a nyelés. :D
Anyám meg is jegyezte, h gyerekként olyan egészséges voltam, bezzeg az utóbbi 2 évben. Mi történt? Hát...egyetem, stressz, (és még fele szar állapotról nem is beszéltem itthon mert gyorsan elmúltak és amúgyis vizsgaidőszakban ki ér rá rosszul lenni?), na meg helló szerelem, ami még ha szép is jó is, azért néha ott is ideges lesz az ember, meg bizonytalan stb. A munkáról és a sikertelen nyelvvizsgák soráról meg inkább ne is beszéljünk :D.
De összességében véve a helyzet nem szar, csak nem ideális :D. De hát mi az? Versek, mesék meg csak majd karácsony után, ugyanis írogatom őket, de ajándékok lesznek elsősorban és nem lőném le a meglepetéseket. :).
Remélem mindenki él, virul, bírja a munkahelyi, iskolai, szerelmi gyűrődést. Kitartás, jön a szünet, ami kinek hosszabb, kinek nem, de akkor is egy kis pihi.
