Imádom a júniust. Meg a nyarat. A jó időt (bár ez mostanában annyira nem része az életemnek, lehet mégis kell vennem gumicsizmát...), a fényt, azt hogy hosszabbak a nappalok, a színeket és a virágokat. Meg a gyümölcsöt. Rengeteg gyümölcsöt. :D Ha valaki a vesztemet akarja, vegyen és jutasson el nekem irdatlan mennyiségű cseresznyét...azt képtelen vagyok nem enni, kb addig eszem, amíg előttem van. :D. Meg a barack, ráadásul mindenféle...tobzódom :D.
Na de, lássuk, mi történt március óta? Voltunk fent "továbbképzésen" Budapesten. Elvileg GC tanfolyam volt. Nem állítom, hogy nem volt értelme, mert egy csomó mindent hallottam, amit eddig nem, de azért ezekután sem hiszem, hogy képes lennék üzemeltetni egymagam egy ilyen műszert :D. A szállásomon viszont összehaverkodtam egy macskával, Borával. Gyönyörű perzsa cica volt, ilyen színben még nem is láttam.
Vali kiutazott Finnországba, így most az itthoni dolgok egy részét megkaptam én. Vannak pillanatok, amikor legszívesebben összekuporodnék egy sarokban, mert túl sok, és se tapasztalatom, se időm. Aztán azért összekaparom magam, meg Laci rengeteget segít nekem. És lassan ebbe is belejövök, de még mindig nehéz egyensúlyban tartani a kísérletek és az irodai dolgok egyensúlyát. A magánéletet már ide se veszem :"D.
Sikerült a kresz vizsgám is, és csütörtökön meg volt életem első vezetése. Azért voltak pillanatok, amikor a szívem a torkomban dobogott, de mindenki túlélte, és nekem nagyon bejött, szóval várom a következőt :D. És mindenki tarthat az utakon :D
Túléltük az angol nyelvű előadásokat is. Mondjuk a szemináriumi az katasztrófális volt, de mindenki igyekezett vigasztalni, még a szomszéd csoport tagjai is :D. A PhD beszámoló már sokkal jobban ment, arra büszke vagyok, és még a főnököm is megdicsért. De azért remélem, a közeljövőben nem kell több előadást tartanom ezen a nyelven.
Közben befutott a szakmai gyakorlaton lévő srác is, úgyhogy minden nap vele dolgozok. Elég furcsa, hogy most tőlem várják azt, hogy kiadjam a teendőket. Meg hogy nekem kell figyelni arra, mit csinál a másik, meg magyarázni. Ilyenkor jövök rá amúgy, hogy egy csomó mindent én magam sem tudok. O.o Amúgy kedvelem a srácot, szóval szerintem nem lesz gond az együttműködésben.
Voltam fent múlt hétvégén a Könyvhéten is. Összesen max. 2-3 könyvet akartam venni. Aztán elszabadultak a dolgok :D.
Azt hiszem nem lehet okom panaszra :D. Szép summát hagytam ott, de megérte. Főleg mert ki tudtam próbálni végre a book box-okat, szóval én abszolút elégedetten és főleg megpakoltam hagytam el a helyszínt. Ahol a változatosság kedvéért esett :D. Azt hiszem 7 éve voltam utóljára, akkor is esett. Most is eláztam, már Szegeden, amikor reggel indultam. Budapesten főleg szemerkélt, úgyhogy Anikóval nem is esernyőztünk. Ugyanis ha már ott voltam, vele is összefutottam. Beszélgettünk, nézelődtünk, aztán elváltak útjaink. Remélem legközelebb hosszabb időre is tudunk találkozni.
Ma voltam életemben először moziban egyedül. Eddig mindig valakivel együtt mentem. Szóval kicsit furcsa volt, de aztán lekötött a film. És azóta azon gondolkozom, miért nem szokás egyedül elmenni? Miért csak közösségi élmény? Nem az ellen beszélek, hogy másokkal menjünk filmet nézni. Én szeretek mind a barátaimmal, mind a barátommal szeretek moziba járni. De ha épp senki nem ér rá, én meg igenis elakarok menni, akkor miért gondolok arra, hogy ez ciki? Nem kellene annak lennie. Persze lehet, hogy ez csak az én fejemben létező probléma, mert van olyan ismerősöm, aki rendszeresen járt egyedül is filmet nézni. Hát, én majd csak most kezdem :D, mert elhatároztam, több filmet nem hagyok ki, csak mert épp senkivel nem tudom megnézni, és érdekel annyira, hogy tényleg költsek rá.
A hétnek a vége óta Jurassic Park/World lázban égek, gyorsan meg is néztem az előzményeket, az új részt pedig ma. Nekem tetszett, bár a végével vannak problémáim. Az biztos, hogy látványos, és engem lekötött arra a 2 órára, még ha néha éreztem is, hogy ez a rész már ismerős.
Arra azért kíváncsi vagyok, mi lesz a folytatásban :D.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése