The first month

Pontosan. Eltelt egy hónap (sőt, inkább elrohant), és hatványozottan igaznak érzem a fenti kép szövegét. :D

De legalább megtudtam magamról azt, hogy szükség esetén simán képes vagyok lenyomni több, mint 12 órát egyhuzamban a laborban. Abba már ne menjünk bele, hogy másnap hogy néztem ki, és főképpen hogyan éreztem magam.

Well, hello autumn

Alapvetően nem ez a kedvenc évszakom, de azt be kell látnom, hogy meg vannak a maga szépségei. Lássuk, miért is kellene szeretnem, ha már úgyis itt van:

My first month

Szóval, augusztus közepe óta eltelt pár nap, és nem unatkoztam közben egy cseppet sem. Voltunk barátokkal pár napot közösen nyaralni, bár az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, azért jól éreztük magunkat. Vagyis én igen, de remélem a többiek is.
Aztán hazaugrottunk, hogy szinte rögtön neki is indulhassunk Szegedre a SZIN-re. Ez a program már nagyon régóta a kívánságlistámon van, de eddig sose jött össze. Most úgy döntöttem, mindegy, mi lesz, felvesznek, nem vesznek, lesz munkám, nem lesz munkám, én erre akkor is elmegyek. :D Vagy azért, mert megjutalmazom magam, vagy azért, hogy megvígasztaljam.