Na de lássuk, mi történt azóta, amióta nem jelentkeztem.
Jelentem alássan, több időm nem lett :D. Még mindig simán összehozzuk Valival a napi 13-14 órát. De ehhez lassan kezdek hozzászokni. Él bennem a gyanú, hogy most már inkább azt kellene megoldanom, hogy korábban feküdjek le :D.
De reggelente ilyen látványban részem, ha slattyogok a munkába menet:
Vagy épp ilyen:
És végre megérkeztek a mi gépeink is az irodába, (így cirka 3 hónappal a rendelés után):
A csapat pedig határozottan kezd összeérni. Legalábbis egy része :D. 4-en ugyanis minden hétfőn este a Quiznight-ra megyünk, és még +2 fővel együtt igyekszünk mindent megoldani. Ez több-kevesebb sikerrel össze is jön, mi pedig közben rengeteget röhögünk :D. Az egyik alkalomra tököt kellett faragni :D. Mikor máskor, mint munkaidőben, nem igaz? XD
Aztán ott vannak még az ebéd utáni kávézások is. A világot megszoktuk váltani, miközben néha majd kiesünk a székből a nevetéstől.
Igazából meglepő, de amennyire féltem ezektől az emberektől, annyira megkedveltem őket. Ami nem hátrány, tekintve, hogy lassan a második családom ők, annyi időt töltünk együtt.
Mivel ritkábban járok haza, így hétvégente marad idő arra, hogy főzzek (takarítsak, mossak...hogy ezek mennyi időt elvesznek, anyám...). Vicces, hogy amiket elnéztem, anya milyen gyorsan összedobja, nekem sokkal tovább tart, és nem is feltétlen olyan jó. Na, de majd belejövök ebbe is. Mindenesetre barátommal lelkesek vagyunk :D
Ami igazán rossz, hogy sok emberrel nem tudok, vagy csak nagyon ritkán találkozni. Igaz, akkor megadjuk a módját neki:
De persze néha filmnézésre is jut idő.
Legutóbb a csoport egy részével a Bíborhegyet néztük meg:
Ahhoz képest, hogy aggódtunk, tudunk-e aludni utána...
Szóval, horrornak nem nevezném, és aki ezt várja, szerintem csalódni fog. De ha csak egy szimpla thirrernek várjuk, néhány szellemmel megspékelve, akkor kifejezetten élvezhető. És tényleg jó lett látványilag, nekem nagyon tetszettek a finom képi utalások, amik felbukkantak.
Úgyhogy érdemes volt megnézni.
A másik film, amit láttam,a Feledés, amit barátommal néztünk:
Igazából ez sem volt rossz, csak tele nyomták klissékkel. Pedig voltak benne igéretes ötletek is.
Na, de egynek így is elment :D.
Hm, más nem nagyon történt. Munka, alvás, néha barátok, munka körforgás teszik ki a napjaimat. Időnként viták, és hisztik, máskor meg teljes boldogság.
Amit rühellek, hogy ilyen korán sötétedik, és amikor megyek, néha akkor is még sötét van, meg amikor jövök akkor is...nincs igazság :D.
Holnap Budapestre megyünk konferenciára, kíváncsi vagyok milyen lesz :D.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése