2016. április 13., szerda

Márciusi zárás

Nem kell mondanom semmit, not enough time, sorry :D.
Na, de lássuk, mivel is telt az elmúlt hónap. Voltunk Szegedet bemutató programon, aminek keretén belül egy csoomó érdekességet hallottunk a Dómról, a terekről, a zsinagógáról. Na igen, meg egy kicsit megfagytunk, mert nem a legjobb időt fogtuk ki, de ez van. Illetve mi még barátommal megmásztuk a Dómnak a tornyát, ami nekem már évek óta bakancslistás vágyam :D.








Emellett még a hosszú hétvégén elmentünk kirándulni Mártélyra. Jóó rövid kirándulás volt, mert a víz olyan magasan állt, hogy nem tudtunk igazán körbejárni és nézelődni. De mindenféleképpen szeretnék egyszer úgy visszamenni, hogy körbe is tudok járni :D
A főzési tudományunk is fejlődik, ezek a hétvégi közös" készítsünk valami ehetőt", kifejezetten vicces, és finom eredményekkel járnak ;).

Aztán április elsején túlestünk a munkahelyi farsangon is, ami a Star Wars jegyében zajlott. Szerintem jó volt, s ezt nem csak azért mondom, mert szerepeltünk benne (persze ez lényegesen növelte a dolog fényét), hanem mert mindenki tényleg odatette magát, jók voltak a szövegek, és a közönség se fapofával ülte végig, hanem nevettek ahol kellett :D. Szóval királyok voltunk, na. Azért nem hátrány, hogy csak 5 év múlva rendezi a mi részlegünk újra ezt a programot. De a táncpróbák mondjuk hiányozni fognak. Igaz, hogy mindent úgy kellett tervezni, hogy 1 órát a próbára kellett szánni, de legalább meg volt a rendszeres mozgásom, és jókat szórakoztunk magunkon meg a másikon. Na és össze hozta kissé a társaságot. A műsor után volt buli is, amin ott maradtunk, még tovább is, mint gondoltam volna előtte. Háát, voltak érdekes pillanatai, az fix, de összességében jól szórakoztam. Ki is táncoltam magam egy időre :D.

Munka terén nincs változás. Ha már azt hiszem, hogy mennek a dolgok, és értek mindent, akkor jön valami és rájövök, hogy lóf...t se konyítok semmihez :D.

Mondjuk nem könnyítem meg magamnak a dolgokat (az ólajtó nagy számra lakat kellene), és a tavasz is hátráltat (vagy oylan vagyok tőle, mint aki belőtte magát és pörgök ezerrel/hebrencskedem, vagy beakarok aludni). A hullámvasút az én érzelmi kilengéseimhez képest lókukkó. És persze ez kihat a munkakapcsolataimra. Bestsellert írhatnék arról, hogyan szólj be másnak, vagy haragítsd meg, esetleg bántsd meg, még ha nem is az a fő célod. Aztán kb. így reagálok, ha másnap reggel csak kettesben vagyok az illetővel az irodában, mert hát ki jönne be utánam rögtön, na ki?


 Hosszú lesz ez a három év egyeseknek, úgy érzem :D.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése