Elmúlt napok margójára

Nem mondamán, hogy unatkoztam az elmúlt időszakban, de ehhez lassan kezdek hosszászokni. Of course, jó pár izgalomnak saját magam voltam a megalkotója. Yepp, ha a hülyeség fájna, én már ordítanék, az fix.

Na de nézzük az elmúlt napokból levont tanulságokat. :D

1. Bármennyire is felkészülsz arra, hogy az egyedül vitt kísérleted nem fog úgy menni, mint amikor azt nézted, más hogy csinálja, mindig lesz olyan buktató, ami az egekbe viszi a vérnyomásod, és kiakaszt.

2. Lehet, hogy ez főleg agyi munka, és elvileg alhatok 6-7-8 órákat (mikor hogy sikerül), mégis így érzem magam napközben:

3. Az ember belefáradhat a bűntudat érzésébe is. Egyszerűen egy idő után már képtelen vagyok egy bizonyos szintnél rosszabbul érezni magam...

4. Rengeteget változtam az elmúlt időszakban. Nem tudom, hogy jó vagy rossz irányban, néha ilyennek, néha olyannak érzem. De azért vicces látni az ismerősökön, akik már elég régóta velem vannak, hogyan reagálnak néhány új szokásomra:

5. Nem olyan egyszerű a gyakorlatba átültetni, hogy másként viselkedj, főleg ha az amúgy idegen a lényedtől. Kezdem megérteni milyen kurva nehéz minden helyzetben semlegesnek maradni...de majd ebbe is belejövök :D

"Mire építse az ember a jobbik énjét, ha nem a régi romjaira? "

 (John Fowles: A francia hadnagy szeretője)

6. Bejött végre a gyümölcsszezon. Na jó, az eperé. És igen, még mindig képes vagyok rosszullétig enni magamat, ha először csaphatok le a régen várt kajára :D

7. Még mindig sokkal több cikket olvasok, mint könyvet. Kezdenek elvonási tüneteim lenni, amiket vásárlással csak ideiglenesen tudok kezelni, mert hát nagyon jó, hogy a polcon ott vannak, ha kézbe nem tudom venni őket...

8. Az időjárás az idegeimre megy. Hideg, eső, meleg, eső és újra. Miért nem tud most már nyárhoz illő idő lenni?? (Lassan ácsolhatom a bárkát, bakker.)

9. Amikor azt hallgatom valakitől, (aki 60x jobb nálam angolból,) hogy nem is olyan nehéz ám megírni egy beadandót/ egy előadást ezen a nyelven.

10. Továbbra is fent tartom azt a megállapítást, hogy nekem vannak a legjobb munkatársaim, mert legyen szó bármilyen problémáról, rájuk mindig számíthattam.

+1: Azt hiszem az idei év egyik leckéje (a csöndben maradás után), hogy megtanuljam elengedni a dolgokat.