Mozi

Nem túl gyakran járok el moziba, bár az idén a baráti társaságnak és páromnak köszönhetően egész sokat javítottam az eddigi statisztikámon. Bár azt hiszem, a csúcs az idei hét volt, amikor is sikerült 2 filmet is meglesnünk.

Maleficent, vagy magyarul Demóna a gyermekkoromból jól ismert Csipkerózsika történetet mutatja be, új oldaláról. Bepillantást nyerünk abba, hogy a fő gonosz miért is lett az, aki. És hogy tényleg ő lenne-e az igazi gonosz ebben a történetben.

Oké, én a trailer óta nagyon vártam ezt a filmet, mert megfogott az a sötét, kicsit depresszív és komor hangulat ami áradt a képi világából, na meg a zene O.o.
Úgyhogy amikor volt lehetőségünk, hogy féláron jussunk be a vetítésre (igen, szeretem a mozinkat, és a születésnapi ajándékaikat ;) ), nem volt kérdéses, hogy ezt nézzük. Mondjuk már csak 3D-s vetítés volt, és szerintem olyan sokat nem adott az élményhez, de nem is rontott rajta. Miután sikerült a reklámokon is túljutni, és félelmeink ellenére nem a rózsaszín Barbie verziót kaptuk a történetnek (hosszú story, és a technika volt éppen ellenünk), bele is merülhettünk a történetbe. Nekem tetszett. Érdekes volt erről az oldalról figyelni a történéseket, hiszen gyerekként nyilván a jónak szurkolunk, akkor még minden vagy fehér, vagy fekete. Aztán az évek múlásával megtanuljuk, hogy ez nem ilyen egyszerű. Ez itt is meg van, igaz, hogy némileg sablonos, de hihető. Az emberi kapzsiság és karrier vágy felül(alul)múlhatatlan. Minden esetre én tuti inkább a tündér földön éltem/élnék.

Jolie alakításával nekem nem volt problémám, neki simán elhiszem, hogy szárnyakkal röpköd. És kifejezetten jól áll neki a rossz indulatú tündér szerepe. A vicces részeket pedig nem éreztem erőltetettnek, szóval ez még egy plusz pont neki.
Fanning, mint Aurora. Igazából nekem teljesen semleges volt a csaj. Sokan mondták, hogy mennyire szörnyű az alakítása...de alig csinál valamit, szóval én nem akadtam fent rajta. :D.
Nekem másik nagy kedvencem Riley volt, aki Hollót játszotta. :) Nah, így kell megkedveltetni az emberrel ezeket a madarakat :D.
Copley, azaz Lipót király kellően ellenszenves, és a végén eléggé bekattant alakítást nyújtott, úgyhogy nyugodt szívvel tudtam őt utálni.
Na és a 3 tündér...öregem...kész csoda, hogy a gyerek megérte a 16. születésnapját. Na meg persze másé is, de nah. Eléggé survivor volt a dolog. Én tuti megcsapkodtam volna őket egy idő után. Valami nehézzel. Sokszor.

És lehet, hogy sokaknak túl vidám lett a befejezés, de nekem még az is tetszett. (Főleg a csók jelenet megváltoztatása, bár lettek volna egyéb ötleteim is).
A zene teljesen illett a filmhez, és az adott jelenetek hangulatához, úgyhogy én azt is élveztem.

Az Így neveld a sárkányod 2 volt az a film, amit már akkor megakartam nézni, amikor még csak kiderült, hogy csinálják. Minden egyes trailer-ét vigyorogva és nyál csorgatva néztem. Úgyhogy most az is letudtuk.

5 évvel később járunk. A sziget lakók és kedvenceik élik a mindennapi életüket, amíg Hablatyék rá nem jönnek, hogy egy viking saját sárkány hadsereget toboroz, és begyűjt minden elérhető sárkányt...
Jót tett a filmnek, hogy későbbi életüket mutatta be. Az első részt is szerettem, de ez, ez jobban megfogott. Mivel azért továbbra is egy mese, (amit bizonyított, hogy rajtunk kívül egy rakat kisgyerekes család nézte) így nyilván itt sincsenek nagyon durva részek. Na jó, egy van, bár az is inkább szomorú.

Hablaty alakja még mindig kissé kelekótya, és más, mint amit időnként elvárnának tőle, de őt ezért szeretjük. Mondjuk az elején amikor lenyomta azt a dumát, hogy keresi a helyét és stb, akkor elkezdtem aggódni, de végül nem vitték el a túlontúl giccses, és mi majd megmondjuk a tutit, hogy találd meg önmagad irányába. És végül is reális, mert kezdetben mindenki keresi a helyét, és így legalább láthattuk nála a karakterfejlődést is.
Astrid és a többiek: Belőlük olyan sokat nem kapunk, pedig azért lennének bennük is potenciálok. De így is hozzák a megszokott humort :D, bár azért néha látjuk, hogy több is van bennük.
Mondjuk felmerült bennem, hogy kapunk egy kis szerelmi bonyodalmat is, de hál'istennek nem. Pont elég nekem a rengeteg YA-s szerelmi háromszög, nézni már nem feltétlenül akarom.
Pléhpofa alakját is még mindig kedvelem. Kicsit nehéz kimozdítani, ha egy bizonyos állásponton van, de ettől függetlenül egy érző szívű alak, akinek mindene a család.
SPOILER!

Valka: Na rá, nem számítottam. De legalább tudjuk ki kitől örökölte a dolgokat :D Legalább akkora sárkány imádó, mint a fia.
Na és persze Fogatlan: Nekem kell egy sárkány. Lehetőleg egy éjfúria :D. Egyszerűen zseniális, és imádni való, és na. Mind tudjuk, hogy milyen. Ide vele!

A film nagy részén lehet nevetni, mosolyogni, de azért vannak meglepően komor részek is. Tetszett, hogy ennyire bevállalósak voltak. Persze azért mindenki a Happy End-ért izgult, és tulajdonképpen meg is kapjuk.