Helló Augusztus

Wow, jó rég nem írtam, de se töménytelen mennyiségű szabadidőm nem volt, se energiám ahhoz, hogy leüljek és átgondoljam, mi is történt velem az elmúlt időszakban. Na, nem mintha világot rengető dolgok lettek volna :D.

Júliusban telt ház volt a laborban, mindenki dolgozott, jött egy fiatal srác 2 hét gyakorlatot végezni és jött a Bsc-s hallgató is, hogy haladjon a szakdolgozatával. Ilyenkor rá jön az ember, hogy nem is olyan nagy a labor :D, főleg ha mindenki bent lebzsel. Unatkozni semmi esetre sem unatkoztunk, dolgoztunk gőzerővel, mert a nyári szénszünet az egyetemen vészesen közelgett, és olyankor a mi méréseink egy része is szünetel.

De azért voltak jó kis pillanatok is, amikor lazítani is tudtunk. Például amikor kiültünk a Ligetbe, gitározni, énekelni :D Vagy éppen kutyázni. Az időnkénti koktélozás is belefért, na megy egy-egy mozi.

Mondjuk filmek terén egészen el lettem rontva, az idei év új rekord, mert már lassan több, mint 50 filmet láttam. O.o Ebből az utóbbi időben elég sok Ghibli film volt, egy kihívásnak köszönhetően. Alapvetően szeretem a stílust, amit képviselnek, de azért voltak furcsa filmjeik, azt meg kell hagyni. Gondolok itt a Tanukikra...

Moziban legutóbb a Kiskedvencek titkos élete című filmet néztük meg többen, aztán meg barátommal a Suicid squad-ot.

Őszintén szólva a mese nekem csalódás volt, többet vártam tőle. Olyan érzésem volt, mintha nem tudták volna eldönteni a készítők, hogy ki is legyen a célközönség. Szerintem gyerekfilmnek túl felnőttes lett, néhol egyenesen ilyesztő. Viszont felnőtteknek meg nem hozott elég dolgot magával. Mondjuk Chloe akkor is kedvenc :D

Ezzel a filmmel úgy voltam, hogy fogalmam sem volt, mit várjak tőle. Nem szoktam képregényt olvasni, és a mese verzióját se láttam, szóval teljesen tudatlan voltam, amikor beültünk a moziba. Látványilag rendben volt, a humoros részek is jók voltak, nekem abszolút kedvenc Harley és Deadshot volt.








Augusztus első hete már számomra leginkább a várakozást jelentette, amellett, hogy időnként lenyomtunk egy kis 12-13 órás melót, mert azt szeretjük :D. Nekem viszont úgy tűnt, még így is lassan közeledik a 2 hét szabadságom. Őszintén szólva, már nagyon vártam, mert teljesen lemerítettem magam, és nem is igazán fizikailag értve. Agyilag is és érzelmileg is lassan mínusz felé konvergáltam, és a hangulat ingadozásaimat egy hullámvasút is megirigyelte volna.

Na de már 4 teljes napja szabadságon vagyok. Ami leginkább úgy nézett ki, hogy aludtam 10-ig :D, aztán koffeint juttattam a szervezetembe, majd utólértem magam könyv értékelésekben. Első nap még bevásároltam és takarítottam is itthon, mert hát nincs is annál jobb XD. Végre ki tudom élvezni azt is, hogy nem kell heteket várnom, hogy láthassam a barátomat, hanem minden este össze tudunk futni, beszélgetni, szurkolni a magyaroknak az olimpián (mert azt is kell ugyebár, csak olyan későn vannak, hogy jaj nekem). Olvasgatni is van időm, meg sétálgatni. Bár ha most kinézek az ablakon nem éppen a legszebb idő van, de nem lehet minden tökéletes, nem igaz?
Még pár napra leugrunk Suncity-be, hogy csak kettesben is tudjunk lenni, és még pár nap Badacsonytomaj is kinéz, szóval azért még van hátra program. Aztán újult erővel vethetem neki magam a munkának.

Addig meg punnyadás ezerrel, kár hogy az alvást nem tudom elraktározni magamnak későbbiekre...
Aki dolgozik, annak kitartást, aki nyaral, annak jó pihenést!