2013. november 16., szombat

Röpke életjel

Oké, az idő rohan, és ha egyetemista vagy se sok minden történik veled. Tanulás, labor, barátok, otthon. Röviden és velősen.
Sem erőm, sem időm és még ihletem sincs, hogy írogassak, ami kicsit szomorú, mert amúgy nagyon szeretem. Na jó, kivétel volt a koli újságba írás, de az nem egészen olyan lett, mint szerettem volna. Éreztétek már azt, hogy a befejezett munkátok tök jó lett, ám ahogy telik az idő, úgy tartottátok egyre rosszabbnak? Nah, ez velem pont így történt :D. Na de majd a legközelebbi jobb lesz.
A laborozás most épp szünetel, így angolul olvasgathatok némi cikket a kutatással kapcsolatban (röpke 11-20 oldalasak, és van belőlük egy rakat). De eddig nem robbantottam fel semmit, és még eredményt is kaptunk az első adag vizsgálatból, szóval nem vagyok teljesen reménytelen eset :D.
Japánt továbbra is nyüstölöm, bár pont nem rég derült ki, hogy a Phd végén azt nem fogadják el, szóval még lehet, hogy egy harmadik nyelv is bekacsint...mert nyelveket tanulni jó :D.
Roham léptekkel közeledik a vizsgaidőszak, amikor kb az első héten elakarok majd halálozni...ha azt túlélem, a többi nem lesz gond :D.
Sőt, elő jutalomként még adventi vásárba is megyünk egy napra Bécsbe barátommal. Még sosem voltam kint, úgyhogy kíváncsi vagyok rá nagyon. Jó, persze a vásár annyira nem lehet más, mint itthon, de a város...:D

Amúgy a tanulás mellett (amit kicsit gyakrabban is művelhetnék) persze megy az olvasás is. No persze nem igazán könyveket, bár abból is van egy rakat. Hanem angol nyelvű fanfiction-okat. Legalább szinten tartom a tudásom. És hogy mi fertőzött meg, barátnőmnek köszönhetően?
Végig néztük a 2 évadot hétfő esténként, és most elvonási tünetekkel küzdünk :D. Még jó, hogy én ilyen későn kaptam rá, mert nem kell olyan sokat várnom a folytatásra, mint azok, akik már az elején végig nézték.
Illetve amikor nem ezzel töltöm az időm, akkor Hollywood Hírügynökséget nézek, mert az jó. És mert így legalább lesz 200 film, amit megakarok nézni a moziban :D.

Röviden ennyi, remélhetőleg lesz majd normális bejegyzés is...:D. Előbb-utóbb.

2013. október 11., péntek

Szeptemberi áttekintés

Oké, valljuk be, hogy villámgyorsan elszaladt ez az egy hónap. Ezalatt pedig nem sok mindent írtam ide, egyrészt mert mit írjak arról, hogy órákon ücsörgök, meg a koliban vagyok, vagy épp a barátommal/barátokkal vagyok. De ezek meglepően ki is töltik a heteket.
A munka után igazán felüdülés az iskola. De komolyan. Jó, persze tanulni senki nem szeret, de a napi 10 óra unatkozáshoz képest ez is kellemes fordulat. Meg hogy nem kell hajnalban kelni (inkább olyankor feküdni :D), és hogy kisebb-nagyobb szünetek vannak a napban.
Persze csak az első két hét az, ami kellemes, utána a következőképpen álltam a tantárgyaim előtt:
Mondjuk meg is látszik, eddigi Bsc-s félévek egyikében se jártam be így az óráimra, mint most :D.
Ami még változást hozott, az a szakirány váltásom:
Az ökológia tanszék helyett jelenleg a növénybiológia tanszéken vagyok (amíg fel nem robbantom a labort a bénázásommal...). Na mármost, az ember lánya amúgy sem sokat laborozik Bsc alatt, de ha ökológus, akkor még annál is kevesebbet (ennek levét isszuk most Msc-n). Ergo, halálfélelmem van kb, amikor elindulok laborozni. Pedig a témavezetőm roppant kedves, meg segítőkész, még akkor sem akart megölni, amikor a minták felét elrontottam. Viszont a gyakorlat hiány miatt lassú vagyok, és igen látványosan tud remegni a kezem, ha pipettázni kell, automata pipetta ide-oda.
Pedig még a fenollal nem is dolgoztam. (Na az vidám lesz, amikor a hipochonder találkozik a karcinogén méreggel :D).

Mindezek mellett tanulgatom a japánt is, mert ha kacérkodom a Phd gondolatával, akkor nem árt, ha lesz még egy nyelvvizsgám. Na meg jó jegyeim, amit nem tudom, hogy hozok össze, így a csütörtökön megírt első molbi zh után...persze, unalmas lenne az élet, ha nem lennének benne kihívások :D.
Pontosan. :D.
Nos, lesz majd még később vers is, de azt mindig a koliban hagyom. Meg időnként jelentkezni is fogok, pláne ha valami izgalmas is történik velem :D.
Addig mindenkinek kitartást.




2013. szeptember 8., vasárnap

Helló szeptember


Mondjuk személy szerint én tavasz és nyár párti vagyok, de tagadhatatlan, hogy az ősznek is meg vannak a maga szépségei. Pláne ha mindehhez még kellemes idő is tartozik.
Azt hiszem legtöbbünk visszatért a munka vagy a tanulás taposó malmához, bár ez utóbbinál az év eleje még nem olyan vészes. Már ha eltekintünk a jelenlegi zűrzavartól, ami az oktatásban jelen van :D. Az órafelvételek, az év elején megváltozó követelményrendszer, szakirányi tárgyak ki-be pakolása csak a legkisebb baj, bár én már ezeket sem értékeltem, de másokat elhallgatva, van ahol ez még rosszabb O.o. Na de majd csak lesz valami.

Az egyetemi városba való visszatérés egyszerre volt jó, és ijesztő, mert egy év után visszarázódni a tanulásba...és persze már most szakdolgozati lehetőségeket keresni, órarendet azzal egyeztetni (ezt már most mondom mindenkinek aki ezelőtt áll, hogy ez lehetetlen vállalkozás :D). Szóval nem unatkoztam, még úgy sem, hogy sok óra nem volt megtartva. Nyilván a tanároknak is pont annyi kedve van elkezdeni az évet, mint nekünk :D. És még őszi és tavaszi szünetünk sincs O.o. Van helyette fincsi szénszünet...juhú.
A kollégium nem változott semmit :D, csak én kerültem egy emelettel feljebb. Azt mondjuk még meg kell szerkeszteni, hogy barátomra, tanulásra, haverokra és a családra is megfelelő idő jusson, de oda se neki.
Az órarendemet elnézve olvasni ebben a félévben nem sokat fogok, max tankönyveket :D, meg cikkeket. De milyen unalmas lenne az élet kihívások nélkül, nem igaz?
Versek, mesék max unalmas órákon kerülhetnek megalkotásra, biztos lesz olyan is :D. Majd kiderül, illetve ide úgyis felkerül.
Addig kitartást mindenkinek, mindenhez. Élvezzük még a napsütést és a jó időt, amíg lehet :D.

2013. augusztus 24., szombat

Tyű, már jó rég nem voltam errefelé, de egyszerűen nem volt mit írni.
Ha az ember dolgozik, és bekerül a taposó malomba, nem sok minden történik vele, én is csak dolgoztam, olvastam, pihentem, tanulgattam. Ezt így ennyiben le is tudom írni, pedig hónapokig ez töltötte ki a mindennapjaimat :D.
Ami érdekesség azóta történt velem:
1, Elkezdtem japánul tanulni. Még roppant lelkes vagyok a dologgal szemben, de majd kiderül kitart-e, ha az egyetem mellett kell csinálnom.

2, Felvettek az egyetemre és kollégiumba, így szeptembertől ismét tanulni fogok és még csak nem is a híd alatt kell aludnom :D. Jó is, és ijesztő mert egy év kihagyás után nem tudom hogy fog menni a rendszeres órára készülés...arról nem is beszélve hogyan fogom viselni a vizsgaidőszakot :D.

Nem tudom, hogy majd mikor lesz ihlet, vagy ötlet az íráshoz, mert egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy a múzsám elvonult nyaralni, de lehet, hogy egy unalmasabb órán azért visszakacsint, ki tudja. :D. Ha lesz valami épkézláb dolog, azt úgyis felrakom ide. Szerintem leginkább szeptembertől várjatok bármit is, mert még a jövőhetem elég káoszos, orvostól kezdve beíratkozáson át a beköltözésig minden lesz, szóval örülni fogok, ha tudom hol áll a fejem :).

Remélem mindenki nyara jól telt, pihent, nyaralt, szórakozott, olvasott vagy épp sorozatokat falt. (Én most egy csomóba belenéztem, nem tudom mi mellett teszem le a voksom, de nem a legokosabb ötlet pont egyetem kezdésre ilyeneket elkezdeni :D).

2013. június 23., vasárnap

Helyzetjelentés

Oké, az elmúlt napokban nem nagyon aktívkodtam. Egyrészt mert hétvégéken örültem, hogy éltem, vagy mert valamerre elvoltam. Például a könyvhéten, amin az oldalt látható könyvkupacot szereztem be.
Tegyük még hozzá, hogy előtte voltam könyvtárban is, egyszóval el vagyok látva olvasnivalóval. A könyvhét maga szuper volt, annak ellenére, hogy kétszer is sikerült megázni. Engem pár perces interjúra is elkaptak az ekultúrások, és persze egy csomó könyv láttán indult be a pavlovi reflexem.

Ami miatt mostanában verseket sem írtam, azaz, hogy vészesen közeledik június 28-a, amikor az Msc-s szóbeli felvételim lesz, szóval bárki, akinek lesz egy kis energiája, aznap gondoljon rám :D. Már most kész ideg vagyok, a tételektől kiütést kapok, és ha valaki rákérdez arra, hogy izgulok-e már, leginkább üvölteni tudnék XD. Egyszóval kiegyensúlyozottság forever.
Mindemellett, hogy azért utána se unatkozzak, japánul kezdtem el tanulni, kíváncsi vagyok mire jutok vele, eddig csak egy óránk volt a tanárral, ami nagyon tetszett, de az elején azt hiszem még mindenki nagyon lelkes :D.

Mindezek mellett szenvedek a munkahelyen a dög meleg miatt, valahogy így. Na nem mintha a 10. emeleten annyival hűvösebb lenne, de akkor is :D. Mégiscsak más, ha otthon szenved az ember lánya, mint a munkahelyen. Amúgy mindenki azt kérdezgeti, számolok-e már vissza, hogy még meddig kell dolgoznom, ha felvesznek. Kis naivak, én már február közepe óta visszafele számolok :D.


Mindemellett persze meg vannak a megszokott problémák és örömök is, de semmi extra. Szerintem majd csak jövőhéten várjatok tőlem bármiféle épkézláb bejegyzést :D. Addig legyetek jók. :).

2013. május 29., szerda

Dream


Álomportól nehéz szempillám nem rebben,
ahogy álomország földjére tévedtem.
Körülöttem színek, hangok, fények kavalkádja,
az emberi vágyak megannyi kreálmánya.

Kedvesek és szépek, mik mosolyt csalnak,
vagy épp csalfák, s rossz utakra hívnak,
komorak, melyektől égnek áll a szőr,
sötétek, miktől a frász kitőr.

Kicsik és nagyok, vadak és lágyak,
körülöttem mind táncot járnak.
S köztük felvillan egy, de el is illan,
szemembe már csak távolról csillan.

Álmok királya, ha létezel,
eme álmokra nagyon figyelj.
Mert bennük van a lelkünk, s vágyaink,
miattuk, általuk feszegetjük határaink.

Óvd őket, s e mesebeli világot,
mert ha felébredni is találok,
az álmokat őrizni fogom,
ők visznek előre az utamon.

S ti, kik velem együtt álmodtok,
a szürke világ előtt fejet ne hajtsatok.
Legyetek szabadok, s álmodjatok sokat,
megyen, mi nekünk, s másoknak is mutassa az utat.

2013. május 28., kedd

Nyárra várva


Hol vagy nyár? Sóhajtom halkan,
mert oké, hogy tavasz van,
de miért kell ezért folyton esni,
búskomor felhőket lesni?

Eddig tavaszt, most már nyarat akarok,
mert milyen az, ilyenkor is csak vacogok?
Eshet az eső, néha-néha, nem bánom,
na de hogy állandóan ezt látom?

S mind emellett hideg is van, ki vagyok,
hogy májusban még nagy kabátot akarok.
Úgyhogy kedves június, kapd össze magad,
s villám sebesen hozzad felém a nyarat.