I'm alive

Helló, kedves mindenki. Yep, élek, még ha az energiaszintem körülbelül egy gázolt oposszum szintjén is van. A hosszú hallgatás egyetlen okra vezethető vissza, mégpedig TDK-ra. A november minden pillanata, de még az álmaim nagy része is ezzel telt. Úgyhogy azt hiszem a környezetem 90%-a sóhajtott fel, amikor letudtam. Az első kört :D.

Gőzerővel írtuk, számoltuk, ábrázoltuk a dolgozatot, hogy beleférjünk az igencsak szűkös határidőbe. Ez leginkább úgy nézett ki, hogy odakövültem a laptop elé, és már-már párkapcsolatot építettem ki az Excel és Word programokkal. Már amikor nem szidtam őket, a szobatársaim derültségére :D. Bár azt hiszem a csúcspont az volt, amikor este 9-ig írtuk közösen az egyetemen a témavezetőmmel a végét...(mellesleg ezt még meg kell neki hálálnom, valahogyan).

Jó pár alkalommal volt ilyen a fejem, amikor újabb változtatás kellett, vagy valamit ki kellett számolni másképp :D. De nem baj, teher alatt nő a pálma.

Mondjuk azért volt egy-két mélypont, amikor évfolyamtársammal úgy éreztük, feladjuk, szarunk az egészbe bele, ennyi stresszt, és kiakadást, és ideggörcsöt nem ér az egész. De mindezek ellenére, és hathatós segítséggel a végső nyomtatást illetően, csak elkészültünk. És leadtuk! Győzelem...aham, mert akkor volt kb. 2 nap arra, hogy az előadást megcsináljuk.

Eeegen. Remek volt :D. Arról nem is beszélve, hogy nem igazán voltunk már magunknál. De végül ez az akadály is elhárult, megtartottuk a próbaelőadást, és egy héttel később meg volt a helyi forduló. Ha leszámítom, hogy 1, egy-két dolgot elfelejtettem említeni
                                   2, volt, hogy nem jutottak eszembe szavak
akkor egész jó volt. Mindenki ügyes volt, és jók voltak a témák (de még milyenek O.o), és mindenki kijutott az OTDK-ra, ami áprilisban lesz. Gondoltam, hogy akkor egy kis pihenés jön, hiszen amúgyis itt a vizsgaidőszak stb, kijavítani a dolgokat meg ráérünk. Én kis naiv...
Ehelyett most csináljuk a javítást, mert a leadási idő elvileg január 7. Nice...

Így fogok kinézni, mire végre jön a szénszünet...persze a javítás nem olyan vészes, mintha újra kellene írni az egészet...de nah. És aztán meg majd előadni megint, idegen emberek bíráló szeme és tudása előtt...izgalmas lesz :D.
Szóval az elmúlt hónapban nem nagyon volt erőm másra, maximum a nyavalygásra, miszerint miért is akarom én ezt csinálni, ha utána nem lesz elég ahhoz, hogy Phd-t csinálhassak. De egyrészt ha már elkezdtem, akkor végig csinálom, másrészt meg azért mégis milyen jól hangzik, hogy megcsináltam (túléltem). Na meg jó tudni, hogy képes vagyok rá (komoly segítséggel...Ági nevét aranyba kéne foglalnom :D).
Viszont itt a december:

Ha esetleg nem tűnt volna fel valakinek. Ami jó is, és rossz is. Jó, mert jön az ünnep, amikor több időt tudok együtt tölteni azokkal, akiket szeretek, és igazán fontosak. És 2 hét suli mentes időszak! Viszont rossz, mert rosszul tolerálom a hideget, ezt a szürkeséget (ha már muszáj esnie valaminek, akkor legyen hó, ne eső...), még sehol sem tartok az ajándékokkal (panic on).

Mivel alapvetően nem kedvelem ezt az évszakot, gondoltam összeszedem, mik azok, amikért szerethetném, hátha rendezni tudjuk a kapcsolatunkat :D

Jehej, itt az új hónap. Végre. Komolyan mondom, hogy az októberrel nem voltam egészen kibékülve. Nem tudom, milyen lesz a kapcsolatunk az új hónappal, de az első napja igen ígéretes volt, a második pedig semleges, szóval ha ezt tartani fogja, én kibékülök vele :D.

Sad autumn

Nem tudom, ki hogy van vele, de én kinézek az ablakon, és még az életkedvem is elmegy. Eső, köd, szürkeség és hideg. Well, Hello Autumn...

És amikor ezt szóvá teszem a következő a válasz: Itt az ősz, mit vártál?

De könyörgöm, muszáj ennyire szutyoknak lennie? Nem lehetne némi napfény? Még csak meleget se igénylek, csak eső ne legyen...

Carpe diem

Oké, az első, amit nem túl lelkesen vettem tudomásul, hogy tényleg beköszöntött az ősz.

Ergo, itt van a korai sötétedés, az esti hideg, a zh-k. Na meg a forró csoki, a levélrugdosás (mert komoly, érett felnőtt vagyok, ugyebár). Mondjuk az elmúlt napokban egész szép idő volt, úgyhogy sok okom nem lehet a panaszra, bár az is tény, hogyha rajtam múlna, ez kb. így is maradna :D. De nem rajtam múlik.

Viszont októbernek ezen a hetével nem igazán tudtam kiegyezni.

Őszi helyzetjelentés

Nem tudom, ki hogy áll az évszakokhoz, de nekem az ősz sose volt a kedvencem. Nem csak, hogy vége a nyaralásnak, de jön a levélhullás, meg a korán sötétedés, és a hideg...szóval na. Ki nem állhatom. És ráadásul egyetemistaként már az őszi szünetet sem várhatom...
Amúgy az egyetemi lét még nem olyan húzós, mint vártam. De él bennem a gyanú, hogy a szeptemberi nyugi miatt októbertől úgy fogok járni mint a kisboci...de addig is kiélvezem a szabadidőmet. Azaz: alvás, olvasás, és...rajzolás. Az elmúlt egy hónapban szerintem annyit rajzoltam, mint máskor egész évben :D.

Rádöbbenés

Oké, fogalmam sincs, pontosan mikor írtam ide utoljára. De biztos, hogy nem mostanában.
Volt nyár végén egy 9 napos nyaralás barátommal, amikor kilustálkodtuk magunkat. Az idő nem minden esetben volt ideálisnak mondható, de egy "kis" túra meg egy strand így is belefért. Ez utóbbinál viszont megállapítottam, hogy a 20 fok hiába hangzik jól, víz esetén nekem még marha hideg :D. Azt hiszem, legközelebb bálnazsírt kell magamra szednem, és akkor talán nem fogok megfagyni :D.