A labor utolsó hetében határozottan átéreztem a fenti bagoly állapotát :D. Befutott a csapat harmadik tagja, aki elvileg minket figyelve tanulta meg a lépéseket, hogy aztán majd egyedül is képes legyen végig vinni. Ühümm. Ez úgy nézett ki, hogy ők ketten várták, mikor mit mondok, hogy mit kell csinálni. Az első nap rájöttem, hogy piszkosul fárasztó a saját munkádra figyelni, közben magyarázni, és nézni hogy ők mit csinálnak, és már előkészülni a következő lépésekre. :D. Csak lazán.
Mondjuk annak ellenére mennyire féltem tőle, egész jól ment. Gondoltam én, kis naiv. A második nap végén elvesztem, mint szürke szamár a ködben. A harmadik nap pedig ki is derült, hogy igen, az RNS-t sikeresen elhagytuk. No comment.
Viszont a társaság, és a hangulat is nagyon jó volt, már ezért megérte a dolog. :D. Még ennyi beszólogatást :D.