2015. február 21., szombat

Filmek és új félév

Hm, úgy látom megint lesznek problémák a pontos és gyakori jelentkezésekkel :D.
Belekezdtem az utolsó félévembe, és ez egyszerre tölt el örömmel és félelemmel. Azért furcsa belegondolni, hogy ezután már nem leszek igazán diák, még akkor sem, ha PhD-t csinálok. Arról nem is beszélve, hogy egyelőre még csak bizonytalanság és talán-ok sorozata az, ami körbe vesz, semmi biztos pont nincs. És ezt jobban utálom, mint mikor biztosan tudom, mire nincs lehetőségem, mert akkor legalább az ember elkezd másfele próbálkozni. Most meg csak úgy lógok a levegőben. De majd lesz valami, mert olyan még sosem volt, hogy ne lett volna. És ahogy egy könyvben olvastam: Mindig van megoldás ;).

2015. január 31., szombat

Film hátán film

Az államvizsgatételek kidolgozása, hímzés, és a vásárlás/házimunka kombó mellett még mindig elég sok szabadidőm maradt, főleg hogy nem fekszem túl korán mostanában (egyetemen ez komoly gondot fog okozni :D), így a maradék időt különböző filmek, sorozatok nézésével töltöm. Na jó, olvasok is, de arra ott a másik blog, szóval itt most azt nem fejtem ki.

2015. január 23., péntek

Most jó


Hónapok óta először érzem azt, hogy most jó. Mármint tényleg rendben van minden. Aztán persze ez közel sincs így, de ettől sem a sírógörcs nem akar rám törni, sem az idegbaj. Fekszem az ágyon, hallgatom az ablakon kopogó esőt, és a halkan szóló rádiót, miközben a macska békésen összegömbölyödve fekszik mellettem. Egyszóval semmi különlegeset nem teszek, nem találtam fel az AIDS ellenszerét, és mégis.

2015. január 16., péntek

One life






"Mindenkinek egy élete van. A második azután kezdődik el, mikor erre rájön." 

Igazán tudatosítanom kellene magamban azt, miért érdemes harcolni, és mi az, amit hagyni kell elmenni. Min szabad felhúzni magát az embernek, netalán félni (bár azt talán sosem kellene), és mire kellene csak legyinteni. Majd lesz más. Jobb. Néha úgy érzem, ezt a leckét sose fogom megtanulni, hiába próbálja az élet belém verni.

2014. december 30., kedd

Összesítsünk

A moly.hu-n minden évben megkérdezik, mi az, ami életedben először csináltál az adott évben?
Az én válaszaim 2014-re:

2014. december 27., szombat

Itt a szünet, és lecsengtek a karácsonyi nagy összejövetelek, így a fellépő sok szabadidőt a tanulás mellett már film nézegetéssel is eltudom ütni.
Ma egy már régóta kinézett mesét vettem szemügyre, Wolf Children (Ookami kodomo no Ame to Yuki).

" Mamoru Hosoda a világ egyik legfigyelemreméltóbb animátora manapság. A régóta várt filmje, a Farkasgyermek fő témája a szülő-gyermek viszony. Egy anya és két gyermeke eposza. Hana, az anya egy 19 éves diáklány, aki mesébe illő szerelemre talál egy farkasember személyében. A szerelem beteljesül, és Hana két gyermeknek ad életet. Egy havas napon született a nővér: Yuki, vagyis Hó, míg az öccs, Ame, azaz Eső egy esős napon látott napvilágot. E két csecsemő nagy titkot rejt."